Hírek

Szigetelési egyszeregy: hogyan, mivel, milyen vastagságban szigeteljük a házunkat?
Szigetelési egyszeregy: hogyan, mivel, milyen vastagságban szigeteljük a házunkat?
Nagyon sok hasonló kérdést kap hőszigetelésre - vastagságra, födém szigetelésére, részleges és belső szigetelésre - vonatkozóan állandó szakértőnk. Ezekből a tipikus kérdésekből és szakértőnk hasznos tanácsaiból összeállítottunk egy rövid cikket, mely remélhetőleg segít azoknak, akik mostanában vágnának bele házuk szigetelésébe.
Mekkora is legyen a szigetelés vastagsága? A kivitelezők általában mindenre 5 cm-es szigetelést javasolnak, a falazat azonban eltérő lehet, ezért más és más vastagságú szigetelést kíván. Ráadásul az ajánlások is fokozatosan változnak. Ezért érdemes áttekinteni, hogy most milyen vastagságokat javasol a szakértő.

Kisméretű tégla falazat

30-38 centiméteres falvastagság esetén a minimum a 12 cm-es eps hőszigetelés, de érdemes inkább a 15 cm-es grafitadalékos polisztirolt választani, ha anyagi lehetőségeink megengedik.

Vályog

A falakat célszerű olyan perforált polisztirol hőszigetelő lemezekkel hőszigetelni, mint pl. Baumit Open, mivel a vályog a szokásos égetett agyag falazóelemekhez képest nagyobb nedvességforgalmat bonyolít le. A hőszigetelés legalább 12 cm vastag legyen. Belső szigeteléssel kifejezetten veszélyes kísérletezni, mert az épület állékonyságát veszélyeztetjük. (A belső szigeteléssel kapcsolatos problémákról később ejtünk még szót.)

B30-as tégla

A B30-as falra minimum 12 cm vastagságú szigetelés szükséges. Ha valamilyen ok miatt nem lehetséges ilyen vastag hőszigetelést alkalmazni, úgy a grafitadalékos hőszigetelő lemezeket lehet választani, melyekből 2-3 cm-el vékonyabb is megfelelő.

30-as Porotherm tégla

Már az 5 cm-es vastagság is megfelel a jelenlegi szabványértéknek, azonban ennél nyugodtan lehet vastagabb szigeteléssel próbálkozni, hiszen 14 cm esetében a fal hőátbocsátási tényezője (U érték) 0,34-ről 0,19-re csökken.

38-as Porotherm

Az ajánlott minimum - ami nem összetévesztendő a szabvány kötelező értékével - ebben az esetben 6 cm. Mivel a plusz hőszigetelés viszonylag olcsó és hamar megtérül, ezért akár 12 cm vastag hőszigetelést is választhatunk.

06_Szigeteles_vastagsag-1024x682.jpg


Gázszilikát

A gázbeton hőátbocsátási tényezője 0,76-0,61 között változik típustól függően. Ahhoz, hogy a ma javasolt 0,3 W/m2K értéket elérjük, erre 8-7 cm vastag hőszigetelést kell tenni. A jelenlegi követelményeknek persze már az 5 cm-es vastagság is megfelel, azonban a javasolt értéket ez nem éri el, a megfelelő vastagság pedig inkább a 10 centiméter.

30-as Ytong

A 30-as Ytong a mostani épületenergetikai rendeletnek önmagában is megfelel. Az ajánlott hőszigetelési értékhez (U=0,3 W/m2K) viszont 4 cm-es hőszigetelés kellene.

Ha ilyen falunk van, és alacsony energiafogyasztású házat szeretnénk létrehozni, akkor 8 cm vastag EPS hőszigetelésre lesz szükség. Ha nem ez a cél, de szeretnénk a fűtésköltséget csökkenteni, úgy a födém szigetelésével érdemes foglalkozni, illetve a nyílászárókat megvizsgálni.

37,5-ös Ytong

Ez a fal a falazóelem típusától függően 0,25-0,37 W/m2K hőátbocsátási tényezővel rendelkezik, ezért ha ilyen falunk van, akkor hőszigetelés nem feltétlenül szükséges. Amennyiben mégis szigetelnénk, úgy érdemes egy 7 cm-es vastagságú EPS-t elhelyezni rajta.

Könnyűszerkezetes ház

Ezeknél eltérő a falak hőátbocsátási tényezője, s csak ennek ismeretében lehet pontosan meghatározni a javasolt vastagságot. A 10 cm-es vastagság azonban alapvetően jó lehet a legtöbb esetben, mivel a túl vastag szigetelés nem okoz gondot.

Részleges szigetelés

Részleges hőszigetelés esetén a szigetelt és szigeteletlen felületek csatlakozásánál hőhíd alakul ki, ahol a fal belső felületi hőmérséklete a hőáramok változása miatt hidegebb lesz, mint a szigetelés előtt. Itt a belső felületen fokozott a veszélye a páralecsapódásnak, kondenzációnak. Éppen ezért nem javasolt, legfeljebb akkor, ha egy-két szezonon belül biztosan folytatjuk és befejezzük a szigetelést. A másik elfogadható megoldás, ha a vakolást hagyjuk későbbre.

Belső szigetelés

A belső oldali hőszigetelésnek az egyik problémája a belső oldali párazárás, amit még meg lehet oldani rendesen. A másik gond azonban a csatlakozó szerkezeteknél jelentkezik, hiszen azokon a pontokon, ahol a külső fal a belső szigeteletlen falakkal és a födémmel találkozik, erős hőhidak alakulnak ki, belső felületi hőmérsékletük alacsonyabb lesz, mint a szigetelés előtt. Ezeken a pontokon pedig megindulhat a penészképződés.

A falak, mennyezetek esetében még megoldható egy fél méteres "ráfordulás", ami már kellő védelmet nyújt, de a padló esetében nem igazán. Az is kérdés, hogy a ráfordulás esztétikailag mennyire tolerálható, illetve a védeni kívánt helyiségben felvitt hőszigetelés milyen hatással lesz a szomszédos lakások szigeteletlen felületeire.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy különösen a régi épületeknél a vízvezetés a külső falban fut, és belső oldali hőszigetelés esetén ezek esetleg a fagyzónába kerülhetnek, ami fagykárhoz is vezethet.

Két olyan eset van, amikor talán nem okoz gondot a belső szigetelés. Az egyik, ha már van egy jóval vastagabb külső szigetelés a házon, a másik pedig, ha csak ideiglenes használják télen a házat, mert mondjuk nyaralóról van szó. Szakaszos használat esetén ugyanis a lakott időszakban felhalmozódó pára a használat után el tud távozni anélkül, hogy problémát okozna a szerkezetben.

Nem elég a homlokzatot szigetelni

A legfontosabb mindig vízszigetelés, majd a födém szigetelése. A hő legnagyobb része a födémen távozik. Ide érdemes egy 20 cm-es vastagságú szigetelést elhelyezni. Amennyiben a padlás járhatósága fontos szempont, úgy a faforgács lappal társított hőszigetelés alkalmazható. Ilyenkor a 16 cm vastag hőszigeteléssel elérhető az ajánlott hőátbocsátási tényező (U < 0,2 W/m2K).

Emellett fontos, hogy a lábazaton is meglegyen a kellő vastagságú szigetelés. A lábazat fokozott mechanikai és nedvességhatásnak van kitéve, ezért ezt az átlagosnál nagyobb szilárdságú, és a nedvességet fel nem vevő szigetelőanyaggal kell szigetelni. A leggazdaságosabb az expert típusú, formahabosított hőszigetelő lemezek alkalmazása, melyre utána a homlokzati hőszigetelő rendszer elemeit (ragasztó, háló, alapozó, vakolat) ugyancsak fel kell hordani.

Lehet persze még szigetelni a padlót is: ide 7 cm vastagságú EPS javasolt, amire azonban 5 cm-es betonréteget kell teríteni. Ha ez nem megoldható, mert nem lehet visszabontani a padlót, akkor marad a lábazat talajszintig vezetett hőszigetelése, ami szintén számottevő javulást fog hozni.

Ha kevésnek tűnik a jelenlegi szigetelés

Nagyon gyakori probléma, hogy a házra korábban felkerült szigetelés most már kevésnek tűnik. A néhány centis vastagságú szigetelőanyagot nem kell azonban feltétlenül bontani, rászigetelni viszont csak olyan rendszerrel szabad, melyet ilyen alkalmazásra is javasol a gyártó. Ezek közé tartozik a Baumit ragasztótárcsás dübel megoldása, ahol a megfelelő, stabil rögzítés lehetővé teszi, hogy a régi hőszigetelésen készítsük el az újat. Ellenkező esetben inkább a teljes visszabontás javasolt.



ISOCELL - A természetes hőszigetelés élménye

A Skandináv országok és Kanada háztulajdonosai már évtizedek óta rákényszerültek otthonaik lehető leghatékonyabb és egyszerű hőszigetelésére a téli hideg és a nyári meleg hónapokban. Hazánkban is elterjedőben van a  lakóházak minél hatékonyabb hőszigetelése, melynek különös aktualitást ad, az energiahordozók folyamatos drágulása. A cellulóz (papír) már több évtizede bizonyítja, hogy kiváló és gazdaságos hőszigetelő anyag, a legszélsőségesebb időjárási körülmények között is. A fent említett északi országokban a cellulóz már több mint 70 éve egy igen közkedvelt és környezetbarát szigetelőanyag.

Mi  is az ISOCELL?

Az ISOCELL hőszigetelési rendszer alapja a cellulóz. A cellulóz rostokat (a fa természetes rostjait) egy egyszerű eljárással, újságpapírból nyerik. A papírt darálást követően pelyhekké alakítják, majd a tűz, a penész és a rágcsálók elleni védelem érdekében bórt és foszfátot kevernek hozzá. A fenti újrahasznosítási folyamat révén az újságpapír szigetelőanyaggá alakul. A kész szigetelőanyag zsákos formában kapható, melyet egy befúvógép segítségével, vagy akár kézi terítéssel is a kitöltendő üregekbe juttathatunk.

Az ISOCELL előnyei:
  • Hatékony hőszigetelés (Hőátbocsájtási tényező 14 cm vastagság esetén: 0,32 W/m2K)
  • Környezetbarát (újrahasznosított újságpapír és természetes adalékok)
  • Mentes minden káros anyagtól (teljesen természetes, egészségre ártalmatlan)
  • Jó kitöltőképesség (a legszűkebb üregekbe is befújható)
  • Idő és költségtakarékos
  • Nem keletkezik hulladék a beépítése során (nem kell vágni, beszabni)
  • A épület átépítésekor kiszedhető és újra befújható, beépíthető

ISOCELL a téli hideg ellen

A szigetelőanyag beépítése során ügyelni kell arra, hogy mindig résmentesen kerüljön beépítésre. Bizonyos szigetelőanyagok esetén találkozhatunk azzal a problémával, hogy a szigetelés az évek során "megül" vagyis tömörödik. Az ISOCELL rendszer befújásos technikája lehetővé teszi, az ülepedésbiztos éa hőhídmentes szigetelést, azaz ahogy az ISOCELL-t befújjuk, az úgy is marad évtizedeken keresztül. Az Isocell-t az épület bármely részén használhatjuk: födémben, párnafák között, tetőtérben, oldalfalban.


ISOCELL a nyári meleg ellen

Az a szigetelő anyag, amelyet télen energiatakarékosság céljából használunk, nem biztos, hogy nyáron is megvéd a hőség ellen. Amíg a hideg elleni hőszigetelés legfontosabb mérőszáma a hőátbocsátási tényző ( un. k-érték ), addig a meleg elleni hőszigetelés hatékonyságát a fáziseltolódás mértéke jellemzi. A fáziseltolódás értéke órában adja meg, hogy mennyi késéssel ér a nyári forróság egy épületrész külsejéből a belső lakótérbe. A fáziseltolódás annál nagyobb, minél magasabb a beépített szigetelőanyag hőkapacitása. A nyári meleg hőszigetelés fő célja, hogy a tetőn és a falakon keresztüli hőhatást úgy elnyújtsuk, hogy a napi legmagasabb hőmérséklet akkor érje el a lakrészt, amikor a külső hőmérséklet már annyira alacsony, hogy a felületek sugárzó hőjét szellőztetéssel ellensúlyozni tudjuk.

Forrás: www.ingatlan.com