Hírek

9 lélegzetelállító gigaterv, amely 2020-ig megvalósulhat
9 lélegzetelállító gigaterv, amely 2020-ig megvalósulhat
A világ új csodái.

Íme a világ legmagasabb, leghosszabb, legmélyebbre elképzelt felhőkarcolói, hídjai és alagútjai.


1. Hamburgi Filharmónia

A világ 10 legjobb koncertépületének egyike lehet majd az 500 millió euróért (133 milliárd forint) felépülő új, 2150 férőhelyes hamburgi Filharmónia. A 37 méter magas, téglafalazatú, korábban gyárként működő épültre egy 73 méter magas üvegpalotát álmodott meg a svájci Herzog & de Meuron sztárépítész iroda. A tervek szerint az Elba-parti filharmóniát a korábban a bécsi koncertház vezetője, Christoph Lieben-Seutter fogja majd irányítani. A 110 méter magas, ötcsillagos luxushotellel is kibővített épületet 2012 tavaszán adják majd át.

2. Frankfurti Európai Központi Bank


Többszörös módosítás után végre úgy tűnik, hogy zöld utat kapott felépítéséhez a jelenleg az Eurotowerben székelő Európai Központi Bank új, 180 méter magas frankfurti dupla tornya. A 185 ezer négyzetméternyi, 64 emeletnyi épületet a bécsi Coop Himmelb(l)au építésziroda tervezte. A 850 millió euróért megépíteni kívánt épület magába foglalja majd az 1928-ban Martin Elsässer tervei alapján felépített, 11 ezer négyzetméteres Nagyvásárcsarnokot is, amelyet az építészek „függőkertekkel” kötnének majd össze a jelenleg félkész üvegtornyokkal.

3. Fehmarnbelt-híd

Németország és Dánia között 2018-ra épülhet meg a balti-tenger Fehmarnbelte tengerszorosa felett, a német Fehmarn és a dán Lolland-szigetet összekötő, 20 kilométer hosszú híd. A 18 km széles szorost átívelő hidat 2008-ban kezdték el építeni. A hídon a kétszer kétsávos közút mellett két vasúti vágány is helyet kap majd. A 4,8 milliárd euróból megépülő híd segítségével így már „szárazföldön” is elérhető lesz Dániából a Skandináv félsziget, hiszen korábban már megépült a Lolland-sziget és Koppenhága között a híd, valamint 2000-ben már átadták a dán főváros és a svéd Malmö közötti kétszer kétsávos, 7 845 méter hosszú Øresund kombinált közúti-vasúti hidat.

4. 1 World Trade Center

A 1 World Trade Center, illetve a korábbi tervek szerint Freedom Tower az új World Trade Center komplexum középső és legnagyobb épülete lenne. A torony a 65 000 négyzetméteres terület északnyugati csücskén fog feküdni. A leendő New York-i 541 méter magas tornyot David Childs és Daniel Libeskind tervei alapján készítik. Az épület 2,2 milliárd euróból valósulna meg. 2006. december 19-én történt meg az alapkőletétel. Ezenkívül még 3 nagyobb épület van tervben a Greenwich utca oldalán és még egy lakóház, amely a WTC-emlékművet fogja körülvenni. Itt lesz egy múzeum is, amely a múlt és a jövő Világkereskedelmi Központjainak fog otthont adni. A jelenlegi tervek szerint az épületet 2013-ban adják majd át.

5. Burj Dubai

A dubai torony a maga 818 méterével és 162 emeletével a világ legmagasabb épülete 2009. január 17.-e óta, amikor is felállították a tetején található antennaárbocot. Az épületet egyébként most Decemberben adják majd át. Az építése során több más rekordot is felállítottak, így pl. itt pumpáltak a legnagyobb, 601 méteres magasságba speciális folyékony cementet - a korábbi rekordot a Tajvan fővárosában álló Taipei 101 építésénél érték el, ez 439 méter volt. A Burj Dubai a Downtown negyed középpontjában épül. Hoteleket, irodákat, luxuslakásokat és különféle szórakozást, felüdülést nyújtó létesítményeket egyaránt kialakítottak benne, így többek közt egy szivarklub, egy könyvtár és 442 méteres magasságban egy kilátó is. A gigantikus építmény tetejéről tiszta időben 95 kilométeres távolságra lehet ellátni Dubaitól egészen Al Ain városáig.

6. Nakheel Tower

Csak 12 kilométerre a Burj Dubaitól távol épül a válság miatt felfüggesztett Nakheel Tower. A 38,12 milliárd dollárból épülő felhőkarcolót – a jelenlegi tervek szerint -2020-ban adják majd át.

7. A Ponte Stretto di Messina

A Kalabria és Szicília között épülő híd Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szívügye. A 6 milliárd euróba kerülő függőhidat Itáliában máris a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. A világ leghosszabb, 3,6 kilométer fesztávolságú függőhídjának építése két-három év múlva kezdődhet el, és legkésőbb 2016-ban adhatják át az olasz szárazföld és Szicília szigete között. Az alapkövet 2004-ben egyébként már letették. A tervek szerint a hídon naponta 4500 gépjármű és 200 vasúti szerelvény haladhatna át. Olaszország jövendőbeli büszkesége kibírná az óránként 200 kilométer sebességű szélvihart és a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengést is, ami alapvető követelmény. Az 5000 méteres függőhíd maga 64 méterrel a tengerszint fölött húzódna, két tartóoszlopa 370 méter magasba emelkedne, alapjukat 55 méter mélyre helyeznék el a tengerfenékben. A hídon mindkét irányban vasúti sín és háromsávos autópálya épül, a vonatok 130, az autók pedig 90 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak majd.

8. Transz-atlanti alagút

Verne Gyula 1888-as, Londont New Yorkot összekötő transz-atlanti alagút-álma még ma is álomnak számít. Amennyiben a technikai fejlődés megengedi, az építkezéseket 2020-ban már ellehetne kezdeni. A több mint 5 600 kilométer hosszú alagút megépítése hatalmas mérnöki bravúrt fog követelni, hiszen jelenleg nem ismertek száz százalékban azok a földtani jelenségek, amelyek nap mint nap próbára tennék a közúti és vasúti csatornát. Az viszont biztos, hogy 1 billó euró alatt maradó költségvetéssel nem valósítható meg.

csoda1.jpg
8. A Transatlantik csatorna


9. Bering-szorosi híd

Az orosz kormány 2007-ben határozta el, hogy 45 milliárd euróért megépítteti a Kremlhez közeli cégeivel a Bering-szoroson áthidaló, 3 hídból és egy, a Csendes-óceán alatt futó alagútból álló „kamcsatkai csalagutat”. A legutolsó tervek szerint a 85 kilométer hosszú híd és a tengerszint alatti 35-58 méter mélységben megépülő csatorna az orosz Dezsnyev öböltől a Diomede-szigeteken át az alaszkai walesi herceg hegyig fog megépülni. A multifunkciós alagútban kétszer két sávon nagysebességű vonat, autópályák, olajvezetékek, valamint nagyfeszültségű kábelek és optikai vezetékek húzódnak majd. A két évvel ezelőtti tervek szerint a komplexum megvalósítására 10-15 év kell majd. Ha megvalósul, a költségek 50 százalékát az Egyesült Államok és Oroszország állja majd, a maradékra további országok és befektetők jelentkezését várják. Idén ősszel a projektre már jelentkezett egy japán cég is, amely kilométerenként 60 millió dollárért (11 milliárd forint) kifúrná az alagutat.

Forrás: www.ingatlan.com